Archívum
Pásztor kultúra a Kárpát-medencében
A Kárpát-medence népeinek történetében a zeneszolgáltatás területén két társadalmi csoport játszott kiemelkedő szerepet. Az utóbbi három évszázadban egyre inkább a cigány kisebbség köréből kerültek ki a zeneszolgáltatás hivatásos specialistái, akik a késő barokk divatját követve, a vonós hangszerek együttműködésére épülő kamara formációkban szolgálták ki a többségi társadalom zenei igényeit.
A térség parasztságának hangszeres zenei hagyományát barokk kort megelőző évszázadokban viszont olyan hangszerek karakterizálták, melyek a 19-20 századra jellemzően már csak a pásztorok használatában maradtak fenn.
Egy sor korabeli ábrázolás és leírás dokumentálta, hogy a vonósbandák megjelenése előtt a magyar falu mulatságainak, lakodalmainak muzsikusai leginkább dudások voltak. Ha a zeneszolgáltatás esetenként ki is egészült hegedűvel, tekerővel, furulyával, később klarinéttal, vagy egyéb hangszerekkel, a duda egyértelműen központi szerepet játszott nem csak a magyarság, de Európa más népeinek hagyományos zenei kultúrájában is.
A duda és a furulya különféle regionális típusainak hagyományát a magyar népzenekutatás a 20. század elejétől fogva főként a pásztorrend tagjai között dokumentálta, s nagy szerencsénkre e hangszerek kultúrájának oly sok lenyomatát sikerült rögzíteni, hogy ezek alapján a letűnt korok magyar hangszeres népzenéjéről viszonylag pontos képet alakíthatunk ki magunknak. A pásztorok hangszeres zenei hagyománya az 1972-ben zászlót bontó magyar táncházmozgalomra is hatással volt, hiszen ekkortól kezdve egyre több fiatal kezdett furulyázni, vagy dudálni, többen közülük népzenei örökségünk ezen archaikus rétegének utolsó, hagyományőrző pásztoraitól.
A pásztorok zenei műveltségét azóta nyári táborok, tanfolyamok rendszerében, speciális módszertani segédanyagok segítségével, vagy akár a művészetoktatás intézményeiben, alapfoktól az egyetemi képzésig bezárólag sokféle formában el lehet sajátítani. Népzenei fesztiváljainkon, köztük a Kecskeméti Népzenei Találkozó elmúlt évtizedei alatt is sok éneklő – muzsikáló pásztort, vagy az ő zenei örökségüket továbbéltető fiatal, városi előadót láthatott a közönség. Most, hogy a kecskeméti fesztivál XXX. évadához érkeztünk, a felsorolt érvek indokolják, hogy a kerek évforduló programjait az „alapító atyáknak” is oly kedves pásztorhangszereknek, illetve az azokon megszólaló muzsikának szenteljük.
Felhívás
MAGYAR PÁSZTORHANGSZEREK I. KECSKEMÉTI VERSENYE
MEGHOSSZABBÍTVA!
A Hagyományok Háza a kecskeméti Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központtal közösen versenyt hirdet a magyar pásztorhangszereken (furulyák, duda) játszók számára. Pályázhat minden hagyományos magyar népzenét játszó furulyás, vagy dudás, aki 2020. szeptember 19-én már betöltötte a 16-ik, de még nem töltötte be a 35-ik életévét. A népies műzenét vagy népzenei feldolgozásokat játszó pályázók jelentkezését nem áll módunkban fogadni.Jelentkezni az alábbi online jelentkezési lapon lehet ITT.
Az online jelentkezési lap beküldése mellett kérjük, hogy a jelentkező küldje el szakmai önéletrajzát is.
Archívum és beszámolók
Képek és beszámolók a korábbi évek fesztiváljairól.
Kattintson a részletekért.
Pályázati beszámoló 2024.
Pályázati beszámoló 2023.
Pályázati beszámoló 2021.
Pályázati beszámoló 2020.
Pályázati beszámoló 2019.
Pályázati beszámoló 2018.
Pályázati beszámoló 2017.
Pályázati beszámoló 2016.
Pályázati beszámoló 2015.
Kálmán Lajos (1921-1999)
Kodály „Praeceptor Hungariae” szerepvállalásához szinte ’ikerpályaként’ hasonlít Kálmán Lajos életpályája: hite, ereje, szerteágazó figyelme, ügyek iránti elkötelezettsége éppoly hiteles, mint példaképéé, a Mesteré. Tanítványai; kecskeméti óvónőképzősök és tanítóképzősök százai rajongással beszéltek róla, s vihették magukkal a zene, a népművészet, a pedagógiai hivatás, a magyarság ügye iránt elkötelezett tanár szellemiségét, tanításait. „Kálmán Lajos tanár úr legendává vált már életében… mindig a nép- és nemzet-nevelők belső elhivatottságával élt, sőt inkább lobogott: fáklyaként… Karnagy, zeneszerző és orgonista létét ugyanúgy élte, mint ahogy a folklór, az egyházi zene és a pedagógia ügyeit szolgálta: hittel, tudással és mindenekfelett lánglelkű profetikus személyiségével. Senki nem vonhatta ki magát a hatása alól.” (in: „Az ember alkotásra született” – Válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból) Kálmán Lajos 100 éve született. Egyetemi tanulmányait történelem, földrajz, néprajz szakon végezte, majd orgona és ének szakon is diplomát szerzett. A kecskeméti óvodapedagógus-, illetve tanítóképzés emblematikus zenepedagógusa. 1965-ben doktorált a Kecskemét néprajzáról, illetve népzenéjéről készített disszertációjával. Nevéhez kötődik az 1967-ben első alkalommal megrendezett Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozatának elindítása. Népzenekutatóként, „kerékpáros népdalgyűjtőként” a Kiskunság, kiemelt fontossággal a megyeszékhely környékének zenei anyagát gyűjtötte és rendszerezte, melynek különösen értékes részét képezik a bugaci pásztorok dalai. Néhány hónappal halála előtt jelenhetett meg népzenekutatói munkásságának eredményeként a ’Kecskemét környéki népdalkincs kistükre’ című munkája. Református presbiterként is aktívan munkálkodott: behatóan foglalkozott az egyházzene ügyeivel, főként a zsoltárokkal. Ide tartozón jelentősek a vokális és instrumentális kompozíciói, valamint orgonista szerepvállalása. Munkásságának elismeréseként 1993-ban Kecskemét város díszpolgárává avatták.
Támogatóink:
